Újabb és újabb ételallergiáért felelős géneket azonosítanak

Bár az adatok nagyon különbözőek, az európai gyermekek 1-5 %-a szenvedhet valamilyen ételallergiában. A probléma leggyakoribb kiváltója a tehéntej, a tojás vagy a mogyoró, amiknek a fogyasztását követően rövid időn belül felléphetnek a viszkető bőrkiütések vagy az arc- és szájdagadás. Tapasztalhatók nem tipikus tünetek is, így például hasmenés vagy hányás. Esetenként a legsúlyosabb következmény, az életet veszélyeztető anafilaxiás sokk is bekövetkezhet.

A gyermekkorban fellépő ételallergiáknál megfigyelhető a családi halmozódás. Ebből a genetikai tényezők lényeges szerepére lehet következtetni. Ikervizsgálatok alapján az öröklött tényezők mintegy 80 %-ban okolhatók az ételallergiákért. A kiterjedt kutatások egyre több olyan génhelyet azonosítanak, amelyek normálistól való eltérései kapcsolatba hozhatók a különféle allergiákkal.

Korábbi kutatások mutatnak rá arra, hogy a bőr legkülső rétegében, az epidermiszben, valamint a szájüreg és a nyelőcső nyálkahártyájában található fillagrin nevű fehérjét kódoló gén hibája allergiához vezethet. Magyarázatul szolgálhat, hogy a fillagrint kódoló gén hibája miatt a bőr és a nyálkahártya integritása zavart szenvedhet, azaz a különféle anyagok azon keresztüli átjutása megváltozhat, ami ahhoz vezethet, hogy olyan anyagok is allergiás reakciót váltanak ki (ld. élelmiszerkomponensek), amik normál esetben nem.

Az immunrendszer működésében lényeges szerepet játszó molekulákat kódoló ún. humán leukocita antigén (HLA) néhány variánsa is összefüggésbe hozható az ételallergiás megbetegedésekkel. Például a mogyoróallergiánál szerepet játszó HLA DQB1 bizonyos variánsai ahhoz vezethetnek, hogy egyébként ártalmatlan, élelmiszer eredetű antigéneket (jelen esetben a mogyoró összetevőit) allergénként, a szervezet által támadandó anyagként azonosít az immunrendszer.

Nemrégiben újabb kromoszómarégiókat jelöltek meg, amik szerepet játszhatnak az élelmiszerallergiák megjelenésében. Többek között az ötös kromoszóma hosszú karján található 5q31.1 régiót írták le, ami az immunrendszer működésében szerepet játszó citokinek termelődéséért felelős. Érdekes módon ugyanez a gén szerepet játszhat egyéb megbetegedések, például az ekcéma, a pszoriázis és a Crohn-betegség létrejöttében is.

Az előbbieken túl a tizenegyes kromoszóma hosszú karján (11q13.5.) az allergiával és atópiás bőrtünetekkel kapcsolatba hozható génszakaszt fedeztek fel, míg a tizennyolcas kromoszóma hosszú karján (18q21.3.) egy enzimtermelődésért felelős szakaszt azonosítottak, ami a bőrben és a nyelőcső nyálkahártyáján történő enzimtermelésen keresztül befolyásolhatja azt, hogy fellép-e allergiás megbetegedés.

Remélhető, hogy az allergiával kapcsolatba hozható genetikai sajátosságok megismerése a jövőben új diagnosztikai megoldások, esetleg innovatív terápiák fejlesztéséhez is hozzájárul.

Forrás:
Fünf Genorte erhöhen Risiko auf Nahrungsmittelallergie
www.aertzeblatt.de; 2017. október 30.